Felkészülés a hideg munkakörnyezetben dolgozók védelmére
A tartós hideg időjárás miatt fokozottan jelentkeznek a hidegben történő munkavégzés egészségi és biztonsági kockázata is, a munkavállalók védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtétele.
A hideg munkakörnyezetben végzett munka veszélyét elsősorban a szövetek helyi lehűlése (főként a végtagokon, orron, fülön), illetve az ebből következő diszkomfort és fagyási sérülések jelentik. A hideg hatására érösszehúzódás, érszűkület alakul ki a hidegnek kitett területeken. Ez a védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel is járhat, mivel a tartós érszűkület következtében csökken az adott terület oxigén- és tápanyagellátása, amely fagyási sérülésekhez vezethet.
A rendkívül hideg környezet fáradtságot okozhat, fokozhatja a végtagok remegését, valamint csökkentheti a kéz szorítóerejét, mindezek hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is. A tartósan alacsony hőmérsékleten dolgozók körében a hűléses megbetegedések, a légúti- és reumás ártalmak is gyakoriak. A hideg hatására a már megnyugodott légzőszervi- és szív- érrendszeri megbetegedések is fellángolhatnak, egyes kórképek súlyosbodhatnak (pl. asztma, kéz-kar vibrációs szindróma, ízületi megbetegedések).
A szélsőségesen hideg időjárási körülmények között a munkavégzés megfelelő védelem hiányában a hőegyensúly felborulása miatt fokozatosan kimerüléshez és ún. hidegártalmak kialakulásához vezethet. Főbb tünetei: fáradtság, szederjes (cyanotikus) vagy sápadt (viaszos) bőr, az ideg-izomműködés elégtelensége (görcsök, zsibbadás, bizsergés stb.), kitágult pupilla, mentális zavar, eszméletvesztés, majd a légzés és a keringés lelassulása, működészavara következhet be.
A fenti egészségkárosító kockázatok miatt a hideg munkakörnyezetben végzett munka a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúak és várandós nők számára tiltott ( 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. sz. melléklete).
(A szabadtéri munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban a +4 °C-ot nem éri el.)
A hideg munkakörnyezetben kedvezőtlen hatásai miatt elsősorban a szabadban végzett fizikai munka során kell különös gondot fordítani a munkavállalók védelmére:
- Kockázatértékelés elvégzése.
A kockázatértékelés eredményei alapján hideg elleni védőeszköz, védőruha vállhat szükségessé. A vbédőeszköz meghatározásakor tekintettel kell lenni a munka jellegére, és a foglalkozás egészségügyi orvos véleményére.Figyelembe kell veni a védőeszközökés ruhák használatából adódó többlet megterhelésre.
Munkaszervezéssel biztosítani kell az óránként 5, legfeljebb 10 perces pihenőidő beiktatását. A munka környezethez képest melegebb, megfelelő ülőalkalmatosággal ellátott pihenőhelyet kell biztosítani.
A fűtőtestek megválasztásánál figyelni kell arra hogy ne szennyezzék a levegőt, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését. Égéstermék nélküli gézkészülékek esetén ügyelni kell a természetes szellőztetésre.
+50oC hőmérsékletű teát kell biztosítani a higiénés követelmének betartásával. A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani.
Ha hosszab ideig tartózkodnak a munkavállalók a hidegben, fontos hogy a végtagokat, ujjakat mozgatni kell, ezzel élénkítik a vérkeringést és emelkedik a testhőmérséklet.
Nedves kézzel ne fogjon meg senki
A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrhöz, azok égéshez hasonló sérüléseket okozhatnak. Az átnedvesedett ruházatot el kell távolítani és szárazra kell cserélni.
AZ ALKOHOL FOGYASZÁSTÓL TARTÓZKODNI KELL!
Ügyelni kell hogy a tetőn összegyült hó és jég a járókelőkre, munkavéllalókra ne essenek.
A közlekedők sikosággáre ügyelni kell.
A gépjárművezetőknek és a gyalogos közlekedőknek fokozott figyelemmel kell lenniük a havas, jeges, csúszós útviszonyokra.
A munkavédelmi oktatáson a fent említett veszélyforrások mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi panasz, rosszullét, sérülés esetén azonnal hogyják abba a tevékenységet és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást.
Hideg évszakban szellemi munka esetén 20-22 oC, könnyű fizikai munka esetén 18-20 oC, közepesen nehéz fizikai munka esetén 14-18oC, míg nehéz fizikai munka esetén 12-14 oC munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára. Amennyiben a zárttéri munkahelyen nem biztosítható a munka jellegének és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelésének megfelelő hőmérséklet és a munkahely hidegnek minősül, a munkáltatónak intézkedéseket hoznia a hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából (lásd fent).
A huzamos tartózkodásra szolgáló hidegpadlós helyiségben, a tevékenység jellegének figyelembe vételével - a hideg diszkomfort és a "reumás" panaszok megelőzése érdekében - megfelelő hőszigetelésről kell gondoskodni úgy, hogy az a munkavégzés biztonságát ne veszélyeztesse.
A kellemetlen és egészségre káros légmozgás (huzathatás) kialakulásának megelőzését biztosítani kell.
A hideg munkakörnyezettel kapcsolatos legfontosabb munkavédelmi előírásokat tartalmazó jogszabályok:
- a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (33-34. §);
a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsMEüM együttes rendelet (7. §; 2. sz. melléklet);a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet;
- az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (4. sz. melléklet 7. és 18.3. a) pontjai);
- a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet.